Ma ismét az őszapók megjelenésében reménykedve indultam fotózni. Útközben a homokos úton találtam egy szép zöld hernyót, fel is kaptam rögtön, mert nemcsak egy kismadár örülne neki, hanem én is, ha el tudnám kapni az adott pillanatot. Ki is raktam az itató szélére az egyik kőre, ráfókuszáltam és vártam hogy valamelyik madár felcsípje. Azonban rá se hederítettek se a cinegék, se a mezei verebek. Legalábbis egy darabig, noha a víz vonzotta a madarakat:
Mezei veréb
Mezei veréb
Mezei veréb
Mezei veréb
Mezei veréb
Mezei veréb
Széncinege
Zöldike (tojó)
Egyszer csak meggyvágók hangját hallom egészen közelről. Korábban is hallottam már őket, de eddig még nem szálltak le. Most viszont egy szép hím jelent meg az itató szélén:
Meggyvágó (hím)
Aztán jött a tojó is:
Meggyvágó (tojó)
Meggyvágó (tojó)
Sőt, egy kis jelenetnek is tanúja lehettem:
Meggyvágók
Meggyvágó (hím)
Meggyvágó (hím)
Aztán elszálltak, de később újra megjelentek, én meg annyira rájuk figyeltem, hogy elszalasztottam a pillanatot, amikor az egyik széncinke egy pillanat alatt beugrott, felkapta a hernyót és már ott sem volt. Egy másodperc esélyt se adott nekem.
Mezei veréb
Kék cinege
Kék cinege
Közben a zöldikék is megjelentek időnként:
Zöldike (tojó)
Mezei veréb
Sőt, egy fácánkakas is elősettenkedett a bokrok közül, a földre hullott magvakat csipegette. Nem sokat tudtam fotózni, mert nagyrészt az itató takarásában volt:
Fácán
Ma újra megjelent a karvaly az itató szélén, megnézte a zugokat, hogy nem menekült-e valamelyikbe egy kismadár, majd miután nem talált semmit, elszállt:
Karvaly (hím)
Barátcinege
Barátcinege
Ma is elégedetten jöttem el az itatótól, mivel a meggyvágók megajándékoztak pár jó képpel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése