Pillanatok a természet titkaiból

2017. október 22., vasárnap

Fancsikai víztároló: Ködös reggel

Ma hajnalban a Fancsikai víztárolóhoz vettem az irányt, úgy terveztem, hogy tutajról fogok fotózni. 
Még sötétben indultam, de a lényeg, hogy köd volt, ennek pedig kifejezetten örültem. A víztárolónál egy fehér hattyú és néhány szárcsa alakját lehetett kivenni a félhomályban, de a sok hápogás elárulta a récék jelenlétét is. A tutaj összerakása hamar ment, majd vízre szálltam és kerestem egy ígéretes helyet a vízen, ahol lehorgonyoztam.
Nemsokára kisvöcsök jön elő a sűrű növényzet közül, hogy megnézze miféle furcsa dolog jelent itt meg, amelyik kattog is időnként:

Kisvöcsök

A nyugalmi tollruhába öltözött kisvöcsök egy idő után odébbáll, hogy kb. egy óra múlva újra megjelenjen:

Kisvöcsök

Maradnak a szárcsák és az időnként átrepülő nagy kócsagok és szürke gémek.

Szárcsa

A legjobb képeket azért mégis kikötés után, a partról sikerül készítenem egy felszálló nagy kócsagról:

Nagy kócsag

Nagy kócsag

2017. október 21., szombat

Vekeri-tó: Nagy kócsag

Ma újra kilátogattam a Vekeri-tóhoz, szép ellenfényes képekben reménykedve.
Épp hogy lerakom az állványt, látom, hogy felém repül egy nagy kócsag. Csak akkor fordul el, amikor már jó közel kerül:

Nagy kócsag

Ismét van egy kis pára a víz felett, a napsugarak szépen megvilágítják:



2017. október 15., vasárnap

Vekeri-tó: Párás reggel

Sokáig gondolkodtam azon, hogy a Fancsikai víztárolóhoz vagy a Vekeri-tóhoz menjek ma reggel. A Vekeri-tavat választottam, jó döntésnek bizonyult! Napsütés volt várható, ami a reggeli párával együtt csodákra képes.
A tónál egy hattyú család tartózkodik, de szárcsák és tőkések is szép számmal úszkálnak a vízen, amikor odaérek. A fák mögül besütő napsugarak szépen kiemelik a víz felett megjelenő párát:



A tőkések itt bizalmasabbak, mivel gyakran járnak erre emberek, de azért túl közel nem engednek magukhoz, inkább odébb repülnek:

Tőkés récék

2017. október 14., szombat

Bükk:Ősz

Ma a Tisza-tónál szerettem volna az ősz hangulatát megörökíteni, de nem találtam túl ígéretesnek, így végül a Bükkben kötöttem ki. A sétám a Nagy-Mezőig vezetett. Az erdők gyönyörű őszi színekben pompáztak:


Nagy-Mező

Nagy-Mező



Visszafelé megálltam még Lillafüreden: