Egy kis szünet után ma újra a nádfonatos lesemnél próbálkoztam, bár tartottam tőle, hogy igen le lesz apadva a víz. És úgy is volt. A lesem előtt, ahol a víz legutóbb még a túlsó partig terjedt, most csak egy nagyobb pocsolya maradt. Sőt, még a madarak lábnyomát se lehetett látni a sárban. Csak a fiatal barázdabillegetők maradtak meg a lesem körül, olykor a nádfonat tetején szaladgáltak:
Fiatal barázdabillegető
Egy kicsit még vártam, de nem történt semmi, ezért úgy döntöttem, hogy összeszedem a holmimat a lessel együtt, és továbbállok. A pakolás után azért még szétnéztem a környéken, és az egyik zsilipnél egy csapat barkóscinegét fedeztem fel. Viszonylag bizalmasak voltak, így egy darabig fotóztam őket ...:
Barkóscinege
Barkóscinege
... aztán ők unták meg előbb, és elrepültek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése