Ma újra megpróbálkoztam a rozsdás csukokkal, ugyanott, mint a hétvégén. Fél 6 után már bent ültem a lesben és vártam. A rétihéják nem jöttek közel, a kékbegyre már nem számítottam, mert mindig a bokrok tetejére száll és ott énekel. Eddig mindkét alkalommal, amikor itt voltam 7 óra körül jelentek meg a csukok, a mai nap se volt kivétel. Ma viszont csak egy tojót láttam, az viszont odaszállt, ahová szerettem volna:
Rozsdás csuk (tojó)
Ráadásul el is időzött a beszállóágon, így tudtam fotózni rendesen:
Rozsdás csuk (tojó)
Rozsdás csuk (tojó)
Rozsdás csuk (tojó)
Rozsdás csuk (tojó)
Aztán ahogy megjelent, úgy el is tűnt, nem is láttam többé.
A nádas szélén levő bokrokon időnként megjelentek a nádi énekesek: énekes nádiposzáták, foltos nádiposzáták. Csak úgy csendben keresték és kapdosták a rovarokat, időnként újra és újra végig járták a bokrokat. Egyszer ez az énekes nádiposzáta az egyik beszállóágra tévedt, így őt is sikerült megörökíteni:
Énekes nádiposzáta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése