Fagyos reggelre ébredtünk. Viszont emiatt várható volt egy kis reggeli pára vagy köd. Mára terveztem, hogy teszek egy próbát a Vekeri-tónál tanyázó búbos vöcskökkel.
Már nincs sötét, amikor kiérek, a víz fölött pedig komoly pára gyűlt össze. Ideális reggel!
A vöcskök is megjelennek:
A felkelő Nap szépen megszínesíti a párát:
A hajnali eső miatt ma csak világosban érek ki a leshez. Nincs sok fény, de a szárcsák küzdenek, így muszáj kattintgatni:
... de két daru is átrepült velem szemben:
Van úgy, hogy az elkergetés nem elég, olykor tettlegességig fajul a dolog:
A tavalyi évet kénytelen voltam kihagyni a közeli tározónál a vízhiány miatt, az idén viszont örömmel fedeztem fel, hogy újra van víz benne, az egyik tavon pedig még fotózni is lehet. Sőt, elég sok réce volt rajta, mielőtt kivittem a lest, többek között fütyülő récék. Egy hete próbálkoztam először, azonban a sok szárcsán és egy nyári lúd páron kívül lényegében nem volt más.
Ma újra szerencsét próbálok, de már a kiérkezéskor látom, hogy a szárcsákon kívül most se nagyon van egyéb. A szemközti gáton róka megy végig, egy helyen megáll, egy elegáns ugrással megpróbál elkapni valamit a fűben, de úgy látom sikertelenül. Később nyulak futnak végig ugyanazon a gáton. A magasban kis daru csapatok húznak el. Ami a vizet illeti, sok-sok szárcsa keres ennivalót a víz alatt, de a revírek is kezdenek kialakulni, emiatt időnként nagy kergetőzések is vannak. Egy nyári lúd száll le a túlsó part közelében, de hamarosan megindul felém, úgy tűnik, hogy csak szemügyre veszi a környéket, pihen egy cseppet. Egy idő után fel is száll:
Egyelőre ennyi van, remélem idővel más madarak is lesznek...
Hétvégén ismét a Bükk felé vettem az irányt, délután érkeztem Lillafüredre. Másnap megnéztem néhány kilátóhelyet, harmadnap pedig Három-kő szerepelt a terveim között, ahová még reggel érkeztem. A szemben lévő völgyben némi köd színesítette a képet:
Utolsó napomat a Dédesi várra néző egyik kilátó helynél kezdtem, ahol a köddel borított alacsonyabb területeket céloztam meg:
