Bükki, zempléni pillanatok

Őszi hangulatú képek reményében túráztam egy hétig a Bükkben és a Zemplénben.

Első nap kicsit eláztam az órákig tartó esőben, de másnap a Mályinka-Bánkút közötti út közelében találtam egy kilátó helyet, ott készültek a következő képek:

A felhők lassan feloszlottak, de a párás levegőt és a napsütést még ki lehetett használni:

Másnap reggel a Dédesi várat látogattam meg, alacsony felhőréteg borította a völgyeket:

A Dédesi Kisvár:

Annyira tetszett ez a párás, ködös hangulat, hogy másnap reggel újra a Kisvárba másztam fel, ahol ilyen képek fogadtak:

Érdemes volt felcipelni a teleobjektívet!

Pár nap múlva ellátogattam még a Zemplénbe is, ahol Füzérről felmásztam a Kis-Milici kilátóhoz. Ezek a képek a kilátóból készültek:

A völgyet ellepi a köd:

Ismét a Zemplénben

Párás reggelt ígértek mára a meteorológusok Háromhuta környékén, ezért úgy döntöttem, hogy még tegnap este elutazok Újhutáig, hogy kihasználjam a kora reggeli órákat. Ott azonban a természetőrök megállítottak, mondván, hogy ott nem maradhatok, mivel ma reggel rally lesz. Így visszamentem Háromhutára. Alvás az autóban, kora reggel pedig indulás a Mlaka-rét felé, még sötétben. Kb. 50 méteres emelkedés után jön a köd. A Mlaka-réten úgy döntök, megnézem a Sólyom-bércet. Útközben egy muflon riaszt egyet füttyentve egyet, meg is pillanatom, aztán köd előttem, köd utánam, eltűnik. A Sólyom-bércen a köd miatt semmit nem látok, így elindulok lefelé. Ekkor kezd feloszlani a köd:

A Kerek-kő felé veszem az irányt, ekkor már csak a völgyben van némi pára:

Legutóbb a Kerek-kőnél nem voltak jók a fényviszonyok, most már jobb a helyzet:

Kilátás a Kerek-kőről

Kilátás a Kerek-kőről

Kilátás a Kerek-kőről

Kilátás a Kerek-kőről

Két nap a Zemplénben

Két napot a Zemplénben töltöttem a hétvégén.

Az első nap délutánján Középhutáról indultam a Sólyom-bérc felé, úgy terveztem, ott töltöm az estét a csillagos ég alatt. 

A lenyugvó Nap fényében szépen látszik Regéc várának sziluettje a Sólyom-bércről:

Regéc vára

Regéc vára

Ahogy lemegy a Nap, rögtön megszólal egy uhu a közelben. Napnyugta után még várni kell a csillagok feltűnésére. Csak a fél percig exponált fotón látszik, hogy a Napnak még vannak fényei:

A Sólyom-bércen

A Sólyom-bércen

A csillagos Mlaka-rét:

A Mlaka-réten

Innen kb. egy óra, amíg visszaérek az autóig, de nagy élmény végigmenni az éjszakai erdőn, amely tele van élettel. Igaz, hogy csak a hangokat hallom, de hol itt, hol ott zörög az avar egy kisebb vagy nagyobb állat léptei alatt.
Másnap reggel Újhuta felé indulok, a falut elhagyva egy sorompó előtt parkolok le, onnan indulok gyalog tovább:

A Kerek-kő felé veszem az utamat, sajnos az ottani fényviszonyok nem túl jók.
Másnap kora reggel indulok, még nem tudom, pontosan hol fogok kikötni, majd kialakul...
A párás erdőt próbálom megörökíteni:

A reggeli napsütés jót tesz a párás levegőnek:

Magasabbra érve eltűnik a köd, viszont a völgyben még szépen ott ül a párás levegő:

Végül a Mlaka-rétet érintve újra a Sólyom-bércen kötök ki, próbálkozom egy kicsit, de nem az igazi.
Visszatérve az autóhoz, egy szalamandrát pillantok meg! Sikerül pár fotót készítenem róla hazaindulás előtt:

Foltos szalamandra

Foltos szalamandra