Egy hete új helyre vittem a lest abban a reményben, hogy kanalasgémet vagy a kis gulipánokat lefotózzam, amiket egy hete vettem észre azon a tavon. Amikor kiértem, már világosodott, rögtön megjelentek a gulipánszülők, és méltatlankodva hangoskodtak körülöttem. 10 perc les körüli rendezgetés után bújtam be, addigra már odébb mentek és lecsendesedtek. A túlsó part közelében megláttam a két kis gulipánt. 1 hét alatt rengeteget nőttek, a szüleikre jobban hasonlítottak, mint 1 héttel ezelőtti önmagukra, amikor még barna pihetollak borították őket. Hol felém jöttek, hol távolodtak, de egy ideig csak nem kerültek „lőtávolságon” belülre. Közben bakcsók, szürke gémek, kócsagok repültek át felettem. Sirályok is meg-megjelentek a víz felett. Ilyenkor a fiókákat védő gulipánszülők, mint valami vadászgépek egy ellenséges repülőtámadás esetén, rögtön felszálltak és támadták, zavarták, üldözték őket, amíg azok el nem tűntek a légtérből. Nem hiszem, hogy kárt tudtak volna tenni a fiatalokban, hiszen már csaknem akkorák voltak, mint a szüleik. Egy idő után a kicsik végre elég közel jöttek ahhoz, hogy fotózni lehessen őket, a szülők azért vigyáztak rá, nehogy túl közel kerüljenek a leshez:
Fiatal gulipánok
Egy kis mosakodás:
Fiatal gulipán
Fiatal gulipán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése